A macska visszatér

Petőcz András Babérkoszorú- és József Attila-díjas költővel Mirtse Zsuzsa beszélget

Petőcz András nevét nemcsak szakmai körökben ismerik, hanem az irodalomszerető emberek között is méltán népszerű. Olyan alkotó, aki irodalomszervezői vénával rendelkezik, fontosnak tartja a tehetséggondozást, aktív életet él a betűkön túli világban is, és a macskákkal is meghitt kapcsolatot ápol. Legújabb kötete kapcsán beszélgettünk: a versek egyik főhőse ugyanis egy macskanő...

– Azt hiszem, igazi meglepetés volt az életművedet ismerve, hogy macskás témájú verseskötettel jelentkeztél: A macska visszatér című köteted az Orpheusz Kiadó gondozásában látott napvilágot. Hogyan jutott eszedbe ennek a könyvnek az ötlete?
– A macska különleges élőlény, ezzel sok újat nem mondok. Olyan autonóm személyiség lehet egy-egy macska, amilyen autonóm személyiséggel, öntörvényűséggel semmilyen más állat nem rendelkezik. Nem lehet őket befolyásolni, megvesztegetni is csak ideig-óráig lehet, ha lehet, de valójában azt sem, és főleg nem lehet uralkodni felettük. Minden mindig a macska döntése, nem tudjuk a döntésüket kierőszakolni, az is az ő döntésük, ha kedvesek velünk, ha szeretetet adnak, illetve az is az ő döntésük, ha megvonják tőlünk a barátságukat. Éppen emiatt nagyon jó téma a művészetben is, az irodalomban is a macska, a festészet különböző macska-ábrázolásai szépen megmutatják ennek a különleges lénynek a sokszínűségét, kiismerhetetlenségét. Mindig nagyon érdekelt azon barátaimnak, mestereimnek a magánélete, akik az otthonukat macskával osztották meg, és láthatóan nagy örömmel tették ezt. Ilyen barátom és mesterem volt Somlyó György költő, akik közismerten macskabolond volt, egy nagyszerű versciklust is kiadott, A macska tízezer létezésmódja címmel, Szántó Piroska rajzaival illusztrálva. Talán ez a kötet is motívált, hogy megírjam az én „macskaélményemet”. És motívált a magánéletem is, bár csak áttételesen.

Folytatás a Macskamánia Magazin 2019/5. számában

©2019 Macskamánia Magazin. - Minden jog fenntartva!